Lomtalanítás

Itt a lomtalanítás szezonja! A legegyszerűbb módja a helyek felszabadításának...vagy mégsem? Ugye nem is olyan könnyű megválni a jól megszokott, minket körülvevő, de csak porosodó tárgyaktól, régi ruháktól, nem használt kozmetikumoktól. " Hátha jó lesz még valamire"- sóhajtjuk, és ezzel el van intézve. Ami fontos, az persze maradhat, de évről évre körülvesszük magunkat egy csomó felesleges kacattal, ami igazából annyira nem is kell nekünk, csak megvettük, mert mások azt mondták, hogy jó lesz nekünk. Tudatos vásárlóként igyekszem már egy jó ideje csak olyasmit venni,amire tényleg szükségem van (igazából elég kevéssel is beérem, pedig nem vagyok igénytelen), de még így is becsúszik néha egy-egy olyan ruhát, krémet, vagy "csetreszt" vennem, aminek aztán semmi hasznát nem veszem.
Ha feleslegessé vált dolgainkat túl értékesnek tartjuk ahhoz, hogy kipakoljuk az utcára, akkor ajándékozzuk el, adjuk bizományba, vagy töltsük fel valamilyen aukciós portálra.

Az is lehet, hogy egy kis átalakítással újra hasznos darabunkká válhat pl:egy táska, függöny, vagy ruha.
Úgy, ahogy testünknek sem árt néha egy-egy tisztító kúra, a lakás is felfrissül, ha kipakoljuk ami nem kell. A Feng-Shui szerint az az ember, aki régi tárgyak, fogságában él, nem tud soha a jelenben élni és igazán boldog lenni, mert a tárgyak által közvetített emlékekben leragad. Emlékezni jó és kell is, de nem állandóan. Folyton tudni kell megújulni/megújítani, és ez a környezetünkre is értendő.
A lomtalanítás egyik oldala tehát az, ha megválunk a felesleges holmijainktól, a másik pedig az, hogy potom pénzért, vagy ingyen hozzájuthatunk régen vágyott bútorra, vagy akármi másra. Merthogy ne higgyük, hogy csak rossz állapotú, "defektes" tárgyak kerülnek utcára. Tudom, ezzel nem mondtam újat, hisz vannak, akik már évek óta ebből élnek: lomiznak. Hazai fellegvára ennek a tevékenységnek Devecser. Ott aztán tudják, hol kell összeszedni a jó minőségű lomot, utaznak is érte Németországba, Ausztriába, itthon pedig eladják. Ez itt a recycling magyar módra....készült róla mozifilm, szociológiai tanulmány és számtalan egyéb cikk. Külön honlapok foglalkoznak azzal, hogy melyik országban mikor és pontosan hol tartják a lomtalanításokat, hova érdemes elmenni ha kerékpárt, sílécet, vagy ónémet bútort szeretne a delikvens. És tényleg, ez egy jó dolog. Újrahasznosítunk, emellett pedig többen meg is élnek belőle.Csak valahogy a lomok "esztétikusabb" tárolását kellene megoldani, meg kár, hogy eldurvul a lomi-maffia (pl: Budapesten).....dehát nem lehet mindent egyszerre.

Szóval lomizásra fel! De: csak kultúráltan és a veszélyes hulladékot (étolaj, akkumulátor, elem, hűtő....) pedig kizárólag hulladékudvarokba tessék vinni!

Bicikli a lakásban

Nyár elején adódott a kérdés: hol tároljuk a bringákat, ha a lépcsőház közös tárolójában (1,5m2 jut 6 lakásra, tiszta röhej) nem férnek el, a folyosón tárolni meg ugyebár nem biztonságos. Nagyszülőhöz átköltöztetni butaság lett volna, hisz gyakori bicajozást terveztünk. Nos, ezerrel elkezdtem böngészni a lehetőségeket, és rengeteg ötlettel találkoztam. Íme:

 Ez olyan, mint egy műalkotás, bár mögötte a fal biztosan nem marad sokáig hófehér.

A következő darab érdekes, elgondolkodtató és ötletes...mondjuk a mi lakásunkban helye nincs.

Ügyes asztalosok itthon is megcsinálják nekünk ezt a sablonosnak abszolút nem nevezhető bútordarabot.

Találtam kevésbé szép, de annál hasznosabb megoldásokat, több kerékpár elhelyezésére. A bemutatott darab IKEA termékekből, házilag készült.

Ki gondolta volna hogy egy jól tervezett, ugyanakkor viszonylag apró, falra applikált fémkonzol is elég lehet?

 Ilyesmit itthon több helyen is lehet kapni...pár ezer forintért.

Aztán ugye itt van a híres Cycloc, amely az elsőként bemutatotthoz hasonlít leginkább.

Nagy előszobában kimondottan jól mutat a "falidísz" megoldás.

A végére hagytam a klasszikus kerékpárliftet, amely csak nagy belmagasságú helyekre ajánlott.

 A legköltségkímélőbb kétségkívül ez.

 Kínálat van bőven, így mindenki megtalálhatja a személyiségéhez és lakásához legmegfelelőbbet, itt a jellemző típusokat igyekeztem felsorakoztatni. Mi végülis a folyosón tároljuk a bringákat lelakatolva, de előfordul, hogy az utolsóként bemutatottakat alkalmazzuk:)

Jó bicajozást!:)

A kezdet....

...nem mindig nehéz, legalábbis amikor arról van szó, hogy több helyet kell teremteni a gyerekszobában/fürdőben, vagy akárhol máshol. A kezdet jön magától: kicsi lesz a ruhásszekrény, a játékbabák nem férnek el többé a polcon, azaz jelentkezik az igény az átalakításra. A folytatás viszont annál problémásabb, főleg ha szűkös a családi kassza. Első lépés: fellapozom a lakberendezési magazinjaimat. Nem vagyok mániákus, de azért minden évben veszek vagy 4-et, azonban mindig rájövök, hogy azok a cikkek, azokkal a képekkel nem nekem szólnak. Nagy alapterületen, sok pénzből könnyű berendezkedni, meg átalakítani....Én tudatos vásárlónak tartom magam, és állítólag ezek a lapok is a tudatosaknak készülnek, csak azt nem értem, hogy akkor miért nem az ízlésesen kialakított, ámde kis alapterületű házikókkal vannak tele? Megtanultam, és hiszem is, hogy ökológiai lábnyomunkat feleslegesen megnöveli az, ha mondjuk 70m2 helyett 170m2-en élünk...és még boldogabbak sem leszünk tőle, ezért aztán nem is a nagy alapterületben gondolkodom. Az túl egyszerű lenne, én pedig szeretem, ha tervezni, számolgatni, méricskélni, ötletelni kell, mert így aztán, ami megszületik megoldás, az biztosan egyedi, személyre szabott lesz, és még büszkék is lehetünk rá. 7 éve lakjuk a 65m2-es lakásunkat, egy bébivel költöztünk oda,  már 2 kislány van, egyik most lesz iskolás. Nem is tudom, azóta hányszor alakítgattunk, de a használható tereink négyzetmétere nem csökkent. A lakásunk továbbra is szellős, hangulatos, azonban az tény, hogy egyre kevesebb a szabad falfelületünk.Tervezem, hogy egy későbbi blogomban mutatok megoldásokat az otthonomból.
....bízom benne, hogy a téma nagy érdeklődésre tart számot, és hogy nem vagyok egyedül a dilemmáimmal, helyproblémáimmal, és azt remélem, hogy lesznek számotokra is hasznos ötletek és bejegyzések a blogomban.